Vannak még helyek, ahol él a csend, Békák brekegése hallatszik a nádban, Ahol zizegő melegben susog az erdő, és időtlen messzeség ragyog a nyárban.” (Bálint Levente)
Az évközben csendes Hälleberga idén nyáron, a 19. Kékvirág Anyanyelvi Tábor alkalmából ismét megtelt hangos gyerekszóval és sok nevetéssel. Több mint negyven gyermek jött el július 31-augusztus 8. között, hogy együtt táborozzanak anyanyelvi társaikkal.
Itt gyűlik össze a svédországi magyarok apraja-nagyja, ez egy olyan közösségépítő esemény a magyar diaszpóra számára, melyet a gyerekek talán a legjobban várnak. Ezen a varázslatos helyen nyolc napon keresztül élvezhetik a természet közelségét, megértik az összetartozás erejét és az anyanyelv szépségét. Ide minden résztvevő „hazaérkezik”, legyen szó első táborozóról vagy évek óta visszajáró családokról. Itt kizárólag anyanyelven köszönnek, játszanak, énekelnek a résztvevők, és gyakran szorosabbra fűződnek a távolság miatt megszakadt barátságok is, hiszen az ország szinte minden pontjáról érkeznek családok. Van, aki 700 km-t utazik, csak hogy itt lehessen ebben a közösségben.
Mint köztudott, egyesületünk tagsága -, a SMOSZ-hoz hasonlóan – az egész Svédország területéről toborzódik. Tulajdonképpeni központunk nincs, postacímünk a mindenkori elnök címe. Az egyesületünk vezetősége végzi el a munkát, melyből a tagság húz hasznot.
Az egyesület fennállása óta a tapasztalat megtanította a vezetőséget, hogy hogyan ossza be sokrétű tevékenységét, hogyan valósítsa meg célkitűzéseit. Mivel a munka sok, a munkás kevés, a vezetőség, a hatékonyság érdekében a feladatokat munkacsoportokra osztva végzi. Így minden munkacsoport csak a saját feladatára összpontosíthat, nem aprózódik fel az erő. Az elvégzett munkáról a vezetőség tagjai az időnként összehívott összegező vezetőségi gyűléseken számolnak be egymásnak.
Szemelvények Dr Békássy Albert lundi orvos a Magyar Liget 17. évfolyamának 73-75. számában megjelent írásából
Bevezető:A kisebbségi létből szórvány-magyarrá vált, négy gyermekes bevándorló szülő tapasztalataival vizsgálom a svédországi anyanyelvoktatást, és a nyelvünket ápoló közösségek változatos és változékony jelenségeit. A tények felsorolásán túl, véleményem megfogalmazását vitaindítónak szánom.
A határtalanná vált Európában érzelgősség nélkül megállapíthatjuk, hogy viszonylag általánosan elismert cél a határtalanítás, a többszínűség, a sokféle nyelvhasználat bátorítása, a szilárd kétnyelvűség és többnyelvűség értékeinek elismerése. Értékrendszereink hovatovább szétesnek rohanó létünkben, s az anyanyelv összetartó ereje tükörként áll minden diaszpóra-csoport előtt. A magyarság sorsáért egyharmad részben mi, külhoniak felelünk. Széchenyi István „nyelvében él a nemzet” mondata szerint a nyelv halálával meghal a nemzet.
Uniós politika a nyelvhasználatrólcímű fejezetből néhány mondat: Az Európa Parlament a múlt század 80-as éveitől kezdődően számos nyelvhasználatra vonatkozó uniós határozatot fogadott el. Az EU 2004-es bővítése óta csak a megkülönböztetés elleni politikáról és a kisebbségek védelméről, valamint a többnyelvűségről szóló dokumentumokat jegyzett. Az Európai Unió nyelvhasználatának rendje szerint intézményeinek jelenleg 24 hivatalos és munkanyelve van, közöttük természetesen a magyar is, de a napi ügyvitel során kettőnek, az angol és a francia nyelvnek kiemelkedő jelentősége van.
Magyar tanuló az anyanyelvoktatásbanA diaszpórában fokozatosan kialakultak azok a szervezetek, amelyek tevékenysége a magyar önazonosság megtartására és erősítésére irányulnak. De számos olyan egyén él a diaszpórában, aki nem tagja ezeknek a szervezeteknek. Számukat jelentősen növelik azok, akik a közelmúltban érkeztek és folyamatosan érkeznek Magyarországról.
Svédországban az anyanyelvoktatást a szülőnek kell kezdeményezniük. Vajon élnek-e a lehetőségekkel? Mennyire ismerik az eljárást? A törvény szerint az iskolák kötelessége tájékoztatni az anyanyelvtanulás jogáról, fel kell ajánlania az oktatást. Amennyiben 5 jelentkező és alkalmas oktató is van, kezdődhet az oktatás.
Kedves Híradó Olvasók! Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…
Támogasd újságunkat!
A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.
A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.
Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.
Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!
Éves tagsági díj családonként: 100 kr
A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:
Bankgiro 244-1590
Swish:
Nem kapta kézhez a Híradót?
Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.
Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.
.jpg)
.jpg)
