A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 


Kedves svédországi magyar gyerekek!

Először is szeretnék bemutatkozni: én egy lámagyerek vagyok, Argentínából. Azt is elárulom,  hogy én nem is vagyok  igazi lámagyerek, hanem barátomnak, Zsuzsinak a kesztyűbábja. A képen a világos fejű, fületlen alak Zsuzsi, a másik pedig, a sötétebb, szép kiálló fogú, nagy felálló fülű én vagyok. Azért küldte Zsuzsi nektek ezt a képet, hogy aki még nem ismer engem az megismerjen, aki pedig már ismer, mert együtt táboroztunk Tångagärdén, hadd örvendjen a viszontlátásnak. Lehet kicsit zavaros, amit mondok, mert aki nem ismer még engem, az el sem tudja képzelni, hogyan kerültem én Svédországba, a táborozó magyar gyerekek közé!

 

A Láma és Zsuzsa

 


Pedig egyszerű: Zsuzsival, a barátommal Argentínában élünk, tudjátok, az Óperenciás tengeren is túl (ezt Zsuzsi magyarázta meg nekem). Zsuzsi sokat mesélt nekem – na jó, nem csak nekem, hanem az ottani magyar gyerekeknek is – arról, hogy nem csupán Magyarországon, hanem Argentínában, Svédországban meg még nagyon-nagyon sok országban élnek magyar gyerekek, és hogy azok nyaranta táborozni szoktak. Én tudtam, hogy ez mit jelent, mert Argentínában is sokszor összegyűlnek a magyar gyerekek. Mikor meghallottam, hogy Zsuzsit meghívták hozzátok, egyből tudtam, hogy mit akarok: én is vele utazni! Mikor csomagolt, minduntalan úgy intéztem, hogy a keze ügyébe kerüljek, addig-addig mesterkedtem, míg Zsuzsi elkacagta magát és megnyugtatott:

 

- Jól van, jól van! Látom te is szeretnél velem jönni! Viszlek, ne félj! Másként hogy mutatnám meg az ottani gyerekeknek, milyenek a lámák? Hiszen ott, a tengeren túl legfeljebb csak az állatkertekben láthatnak lámát!
Így hát útra keltünk, és olyan sokáig utaztunk a repülőgéppel, hogy most már igazán elhiszem, hogy az Óperenciás tenger nem mese! Nem unatkoztam, mert Zsuzsi beszélt hozzám, és csakis magyarul, hogy szokjam meg a nyelvet, hiszen Argentínában a rokonaimhoz spanyolul szólnak. Elmondta, hogy milyen lesz a táborozás, hogy milyen feladatot szán majd nekem: segítenem kell neki, hogy megtanítsuk a kisgyerekeknek azt az indián játékot, amelyet én is úgy szeretek. Ezt ismételgettük, és ezt nagyon jól tettük, mert amikor végre Tångagärdére érkeztünk én úgy izgultam, hogy majdnem mindent elfelejtettem. De aztán nem volt baj, a svédországi magyar gyerekek pontosan úgy szerettek engem, mint az argentínaiak. Miután megbarátkoztunk, még kölcsön is kértek Zsuzsitól, kivittek az udvarra, ott is játszhattunk. Elárulom, hogy egyik nap az egyik gyerek (ne félj, nem árulom el a neved!) kint felejtett az egyik bokor alatt. Szerencsére nem fáztam meg, mert Svédországban most nyár van, nem úgy, mint Argentínában, ahol június-július-augusztusban van a tél. Ugye, milyen furcsa? Meg képzeljétek el, nálunk nyáron van karácsony!

Sajnos nagyon hamar eltelt az a két hét, és mi Zsuzsival újra itthon vagyunk Argentiía fővárosában, Buenos Airesben ahol most tél van, de csak egy kicsivel van hidegebb, mint nálatok nyáron.


Eléggé elfáradtam a levélírásban, hiszen tudjátok, én csak egy kesztyűbáb vagyok, úgyhogy lassan be is fejezem az írást. Még leírom az indián éneket, amit Zsuzsi segítségével tanítottam nektek, táborozóknak, hogy ne felejtsétek el:


Kin-kan-kule – kule-kule kule, uasengi, uasenga, kin-kan kule-kule-kule-kule, uasengi, uasenga, u-u-u-u-u-u-u-u-u


Ha kíváncsiak vagytok, hogyan élünk itt, Argentínában, írjatok nekem Ildikó néni címére, mert ő majd eljuttatja hozzám. És ne felejtsétek el, hogy ti élő, valóságos, kedves, vídám gyerekek vagytok, nektek bizonyára nem okoz nehézséget a levélírás. És én majd elmesélem az itteni magyar gyerekeknek, amit írtatok.


Ölel barátotok:
a Láma

 

 

Egy szép napsütéses délután kiment a kertbe egy kislány. Nagyon szerette a kertimunkát, szeretett öntözni, növényeket ültetni és gyümölcsfákat nevelni. Volt egy cseresznye- és egy körtefája, amit azért ültetett, mert ezek voltak a kedvenc gyümölcsei. Amint éppen virágot ültetett, jött egy darázs. A kislány nagyon megijedt és befutott . Bent evett egy fagyit és felhúzta a redőnyt az ablakán. Ott volt a darázs! Gyorsan le is engedte a redőnyt az ablakon.


A fagyievés  után óvatosan kilopózott, és folytatta a virágültetést. A darázs újra felbukkant, de most beszélni kezdett a kislánnyal. A kislány el akart szaladni, de a darázs azt mondta:

- Ne szaladj, hanem barátkozz!. - A kislány alig hitte, hogy a darázs beszél, ezért megkérdezte:


- Te beszélsz?
- Igen! - válaszolta a darázs, és utána hamar összebarátkoztak.


Nagyon jó barátok lettek, s a kislány készített egy kis faházikót a darázsnak. Ezután mindig jókedvûen ment a kislány a kertbe, és hívta a darazsat. A darázs segített neki, és a barátok együtt végezték a kerti munkát.

 

Csapó Edina Lizbeth, 10 éves

 

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. december 27.
Uraji köd / Fotó: Antal József Kedves Híradó Olvasók!
Tovább
Tao Te King

Tao Te King

Könyvespolc 2022. december 27.
Pár útravalót már felpakoltam erre a képzeletbeli könyvespolcra azokból az olvasmányokból, melyek az embert az olvasás örömén túl, mintegy segítőtársként kísérhetik életútján. Szóba került már jó pár meghatározó név, eszme, vallás, de ma álljon itt egy igazi klasszikus, amely immáron…
Tovább
„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

Képzőművészet 2022. október 23.
2022 Angi István: Hegyek napsütésben, akril - vászon 2022.07.07 – 08.31. Bárczay kastély galériája, Felsőzsolca. Mintegy két tucat frissen készült olajfestmény és körülbelül ugyanennyi, főleg fából készült kisplasztika fogadja a látogatót Angi István kiállításán. A képek figuratívak, a legelvontabb alkotásokon…
Tovább
Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Portré 2022. október 23.
Bereczky-Veress Biborka: Bevallom, amikor felhívtam telefonon Sipos Lorándot, még nem ismertem őt és egyetlen festményét sem láttam élőben. Vezetőségi tagunk, Tiglezán Csilla, aki sajnos ma nem lehet jelen, hívta fel a figyelmünk a művész munkáira. Az interneten keresztül megtekinthető sok…
Tovább
„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

Portré 2022. október 23.
Jégkorong kapus, többszörös magyar válogatott, egyben az első magyar játékos, aki az észak-amerikai jégkorong ligák legfelső osztályában játszott (NHL). 2008-ban tagja volt a szapporói jégkorong-világbajnokság győztes csapatának, de részt vett a 2009-es A csoportos jégkorong-világbajnokságon is. Kisgyerekkorban kezdett jégkorongozni, hatévesen…
Tovább

Egyesületek

Hírek a SOMIT háza tájáról… Hagyományaink nyomában

Hírek a SOMIT háza tájáról… Hagyományaink nyomában

Mindössze néhány héttel a rendkívül jól sikerült SOMIT családos tábor után egy hétvége erejéig (2022. október 21. és…
Újra elindulóban az ifik társasága

Újra elindulóban az ifik társasága

A tavaszi közgyűlésen bemutatkozott hat magyar fiatal, akik akkor lelkesen meséltek a jövőbeli céljaikról és arról, hogy miképpen…
Pedagógusok a házban

Pedagógusok a házban

A jó pedagógus olyan, mint a télen a kamrában lógó szárazkolbász, szalámi: minél több van belőle, és minél…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME