A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

 

Vajon mi az a tavaszi-márciusi varázslat, amitől felforr az emberek vére, szíve, a nemzetek öntudata?...Mi, magyarok, először egy márciusban álltunk talpra azért, hogy önálló, önrendelkező, önbecsülő nemzetté váljunk. Elődeink 12 pontban megfogalmazott kiáltványával azért tudott az egész magyar nemzet azonosulni, mert nem csupán a kiváltságosoknak szólt, hanem abban mindenki felismerte jogos igényeinek a beteljesülését. A nemzeti szimbólummá emelt piros-fehér-zöld zászló színei az erő, hűség, reménység hármas parncsát hirdette; a hűség pedig feltételezte – és feltételezi ma is – az összefogást, egymás terheinek keresztényi vállalását.
 
Elkerülhetetlen a párhuzam 1848-as szabadságharcunk és az észak-afrikai népek napjainkban zajló forradalomhulláma között, de amíg mi ünneplőbe öltözve, kitűzött kokárdákkal emlékezünk az egykori dicső napokra, addig ők most, ezekben az órákban (is) vívják harcukat (akár életáldozat árán is) szabadságukért, amelytől zsarnok veztőik túlságosan régen megfosztották őket.
 
Forradalmak kapcsán lehetetlen nem visszaaemlékezni az elmúlt huszonegy év bukott parancsuralmi rendszereire és diktátoraira, akik nemzedékek sorát tartották könyörtelen szorításukban. Amíg mi örültünk – és máig is örülünk - az elnyomók későn bekövetkezett, de remélhetően végleges eltávolításának, addig bizony sok más nép tovább élte-éli elnyomatásban, kiszolgáltatottságban és rettegésben a mindennapjait. Csodálatos és felemelő most tapasztalni, hogy az emberek szabadságvágya földrajzi távolságoktól, történelmi háttértől, kulturális örökségtől függetlenül, mindenütt és mindenkor ugyanaz, hiszen öntörvényű belső kényszerből ered - mint a tavaszi rügyek és bimbók lassú, makacs, megállíthatatlan erősödése a hosszú, hideg és sötét tél alatt és után.
 
Napjaink forradalmi megmozdulásai és felkelései, az elnyomottaknak a szabadság megszerzéséért tett erőfeszítése és életáldozata emlékeztessen mindannyiunkat, akik március idusán ünnepelni szoktuk történelmünk egyik legnagyobb eseményét arra, hogy továbbra is jól sáfárkodjunk az értékekkel, amelyeket 1848 bátorlelkű forradalmárai teremtettek és hagytak ránk örökségül.
 
A Híradó
 
Tao Te King

Tao Te King

Könyvespolc 2022. december 27.
Pár útravalót már felpakoltam erre a képzeletbeli könyvespolcra azokból az olvasmányokból, melyek az embert az olvasás örömén túl, mintegy segítőtársként kísérhetik életútján. Szóba került már jó pár meghatározó név, eszme, vallás, de ma álljon itt egy igazi klasszikus, amely immáron…
Tovább
„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

Képzőművészet 2022. október 23.
2022 Angi István: Hegyek napsütésben, akril - vászon 2022.07.07 – 08.31. Bárczay kastély galériája, Felsőzsolca. Mintegy két tucat frissen készült olajfestmény és körülbelül ugyanennyi, főleg fából készült kisplasztika fogadja a látogatót Angi István kiállításán. A képek figuratívak, a legelvontabb alkotásokon…
Tovább
Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Portré 2022. október 23.
Bereczky-Veress Biborka: Bevallom, amikor felhívtam telefonon Sipos Lorándot, még nem ismertem őt és egyetlen festményét sem láttam élőben. Vezetőségi tagunk, Tiglezán Csilla, aki sajnos ma nem lehet jelen, hívta fel a figyelmünk a művész munkáira. Az interneten keresztül megtekinthető sok…
Tovább
„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

Portré 2022. október 23.
Jégkorong kapus, többszörös magyar válogatott, egyben az első magyar játékos, aki az észak-amerikai jégkorong ligák legfelső osztályában játszott (NHL). 2008-ban tagja volt a szapporói jégkorong-világbajnokság győztes csapatának, de részt vett a 2009-es A csoportos jégkorong-világbajnokságon is. Kisgyerekkorban kezdett jégkorongozni, hatévesen…
Tovább

Egyesületek

Hírek a SOMIT háza tájáról… Hagyományaink nyomában

Hírek a SOMIT háza tájáról… Hagyományaink nyomában

Mindössze néhány héttel a rendkívül jól sikerült SOMIT családos tábor után egy hétvége erejéig (2022. október 21. és…
Újra elindulóban az ifik társasága

Újra elindulóban az ifik társasága

A tavaszi közgyűlésen bemutatkozott hat magyar fiatal, akik akkor lelkesen meséltek a jövőbeli céljaikról és arról, hogy miképpen…
Pedagógusok a házban

Pedagógusok a házban

A jó pedagógus olyan, mint a télen a kamrában lógó szárazkolbász, szalámi: minél több van belőle, és minél…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME