A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

 

Nemrég olvastam a SOMIT Facebook oldalán egy bejegyzést. Egy lány azon elkeseredését osztotta meg, hogy immár harmadik alkalommal találkozik véletlenszerűen magyar ajkúakkal az utcán, akik nem voltak hajlandók a megszólítására válaszolni, inkább hátat fordítottak neki. A bejegyzés sok hozzászólást szült, sokan számoltak be hasonló tapasztalataikról, vagy éppen ellenkezőleg próbálták más, pozitívabb nézőpontból megközelíteni az esetet. Kétségtelenül elgondolkodtató jelenség, annál is inkább, mivel nem egyedi.

 

Ha szülőföldünkön találkozunk hasonló emberekkel, nem okoz maradandó sérelmeket, inkább csak egykedvűen vállat vonunk: „Nagy az Isten állatkertje”. Saját közösségünktől távol azonban természetesnek tűnik az elvárás, hogy jobban odafigyeljünk egymásra. És nem kell nagy dolgokra gondolni, néha elég egyetlen kedves szó elszigeteltségünkben.

 

Bármennyire is próbáltam, számomra nehéz felfogni, mi vezethet valakit addig, hogy a saját nemzetének tagját semmibe vegye, hátat fordítson neki. Pedig nem pénzt, munkát vagy egyéb segítséget kért, csupán pár szóra vágyott, anyanyelvén. Mondják, hogy talán az idők során felgyűlt sok negatív tapasztalat, hogy anyagi segítség reményében sokan kihasználták, és ez elriasztotta a magyaroktól. Mások az emberi tényezőket, a jellemét okolják. Bármi is legyen az ok, a legveszélyesebb, hogy ez egy önmagát generáló mókuskerék. Pár nap múlva ugyanaz a lány jelezte, hogy ismét magyarokat hallott beszélgetni az utcán, de ez alkalommal már nem szólt hozzájuk, félt az újabb kudarctól. És talán így termelődik ki önmagát gerjesztve az a réteg, akik hallani sem akarnak egyetlen magyar emberről sem, nemhogy magyar közösségről.

 

Hogy meddig generálódhat ez a végtelennek tűnő, önmagát duzzasztó folyamat? Úgy tűnik, mindig lesznek újak, akik a negatív tapasztalatokból, frusztrációiból táplálkozva terjesztik ezt a nemzetromboló ideológiát. De hogy mégsem ennyire sötét a helyzet, azt szervezettségünknek köszönhetjük. Merem remélni, hogy ezt a lányt a SOMIT megnyerte, hogy a közösség és az egyén támogatni fogja egymást a jövőben. Ez által nem csak ez a nemzetromboló letargia, valamint az egyén elszigetelődése akadályozható meg, de közösségünk is épül. Hiszen nem lehet elégszer ismételni: közösségi életünk olyan, amilyenné az egyes emberek alakítják. Az egyéni erények és sikerek a közösséget gazdagítják, és ellenkezőleg, a személyes kudarc és dac lerombolja azt.

 

Végezetül hadd idézzem gondolkodtatóként Áder János köztársasági elnök beiktató beszédének részletét:

Egyszer az életben álljunk meg egy percre, és kérdezzük meg önmagunktól: vajon hova juthatunk egymás teljesítményének állandó semmibevételével, az igazság relativizálásával, egymás lekicsinylésével, vagy épp a kettős mérce állandó alkalmazásával? Csakis rajtunk áll, milyen sorsot választunk magunknak. Érdemes belátnunk: amit önmagunkról gondolunk, olyan lesz országunk. Mert egy országunk van. Mert egy nemzetet alkotunk. Mert egyetlen államalkotó közösség tagjai vagyunk. Lehet eltérő az értékrendünk, lehet eltérő a meggyőződésünk, lehet különböző a hitünk, de a mi hazánk Magyarország.”

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME