A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

 

Miért van szükségünk az ünnepekre?


A kérdésre szinte magától adódik a közhelyszámba menő válasz: azért, hogy megszakítsuk a hétköznapok egyhangúságát, hogy megpihenjünk, hogy emlékezzünk. Felemelő érzés történelmünk nagy eseményeit felidézni, vagy egyházi ünnepeinket megtartani, mivel az emlékezés szerves része önmegerősítésünknek.


Az ünneplésnek van azonban egy másik vetülete is: valahányszor egy történelmi sorsfordulót idézünk fel, küldetést vállalunk, hogy múltunk ezen mozzanatának a bemutatásával is hírt adjunk magunkról a nagyvilágnak. Fokozottan érvényes ez most, a trianoni átkos döntés évfordulóján, amely ünneplés helyett a cselekvő emlékezésre szólít. Irodalmi összeállítások fájó-keserű hangulatán túlmenően meg kell ragadnunk a kényszerűen kínálkozó alkalmat arra, hogy megértessük itteni, többségi környezetünkkel a valamikori nagyhatalmi döntések következményeit: szétszórtságunk okát a Kárpát-medence államaiban, a nagyvilágban. Szólnunk kell a diktátum máig ható, magyar közösségeinket sújtó következményeiről: a kassai Malina Hedvigek meghurcolásáról, a temerini fiatalok szenvedéséről, a vereckei emlékmű meggyalázásáról.


Ha a tények bemutatásával megértetjük nemzeti-területi feldaraboltságunk hátterét, akkor reményünk lehet arra, hogy a befogadó államaink közvéleménye megérti azokat az autonómia törekvéseket, amelyeket a Kárpát-medence magyar kisebbségei fogalmaztak meg, és amelyek eddig az utódállamok és az úniós államok értetlenségébe ütköztek. Ha ez sikerülne, akkor lelkiismeretünk június 4-én– bár egy pillanatra – ünneplőbe öltözhetne.

A ´90-es évek fordulatával sokan úgy vélték, hogy az emigráció, elveszítette korábbi nemzetpolitikai szerepét, és legfennebb a peremvidéken tengődő kulturális közösségként élheti tovább a napjait. Bizonyítsuk be a kétkedőknek (de önmagunknak is), hogy képesek vagyunk újrafogalmazni nemzeti hovatartozásunkból eredő feladatainkat, és azokat közös összefogással – amire különben ünnepeinken oly sokszor szükség lenne – eredményesen végezni. Jövőre, a trianoni döntés 90-ik évfordulóját így tegyük mindenki számára a mához és jövőhöz szólóan tanulságossá.

 

A Híradó

Tao Te King

Tao Te King

Könyvespolc 2022. december 27.
Pár útravalót már felpakoltam erre a képzeletbeli könyvespolcra azokból az olvasmányokból, melyek az embert az olvasás örömén túl, mintegy segítőtársként kísérhetik életútján. Szóba került már jó pár meghatározó név, eszme, vallás, de ma álljon itt egy igazi klasszikus, amely immáron…
Tovább
„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

Képzőművészet 2022. október 23.
2022 Angi István: Hegyek napsütésben, akril - vászon 2022.07.07 – 08.31. Bárczay kastély galériája, Felsőzsolca. Mintegy két tucat frissen készült olajfestmény és körülbelül ugyanennyi, főleg fából készült kisplasztika fogadja a látogatót Angi István kiállításán. A képek figuratívak, a legelvontabb alkotásokon…
Tovább
Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Portré 2022. október 23.
Bereczky-Veress Biborka: Bevallom, amikor felhívtam telefonon Sipos Lorándot, még nem ismertem őt és egyetlen festményét sem láttam élőben. Vezetőségi tagunk, Tiglezán Csilla, aki sajnos ma nem lehet jelen, hívta fel a figyelmünk a művész munkáira. Az interneten keresztül megtekinthető sok…
Tovább
„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

Portré 2022. október 23.
Jégkorong kapus, többszörös magyar válogatott, egyben az első magyar játékos, aki az észak-amerikai jégkorong ligák legfelső osztályában játszott (NHL). 2008-ban tagja volt a szapporói jégkorong-világbajnokság győztes csapatának, de részt vett a 2009-es A csoportos jégkorong-világbajnokságon is. Kisgyerekkorban kezdett jégkorongozni, hatévesen…
Tovább

Egyesületek

Hírek a SOMIT háza tájáról… Hagyományaink nyomában

Hírek a SOMIT háza tájáról… Hagyományaink nyomában

Mindössze néhány héttel a rendkívül jól sikerült SOMIT családos tábor után egy hétvége erejéig (2022. október 21. és…
Újra elindulóban az ifik társasága

Újra elindulóban az ifik társasága

A tavaszi közgyűlésen bemutatkozott hat magyar fiatal, akik akkor lelkesen meséltek a jövőbeli céljaikról és arról, hogy miképpen…
Pedagógusok a házban

Pedagógusok a házban

A jó pedagógus olyan, mint a télen a kamrában lógó szárazkolbász, szalámi: minél több van belőle, és minél…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME