A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

 

Az EKE 2007-es közgyûlése (képünkön: Pap István, Veress Magda, Veress Zoltán) 
Fotó: Somlyói F. István 

 

Tizennyolcadik kötetét jelenteti meg az idén tagegyesületünk, az Erdélyi Könyv Egylet (EKE). Mint ismeretes, egy tizenkét kötetből álló, Erdély kövei című sorozat után, 2003-tól kezdve az EKE évente megjelenő könyvei új sorozatot alkotnak, amelynek kifejező címe – Határtalan hazában – jelzi, hogy a kötetek nemcsak Erdély, hanem a többi elcsatolt országrész, az anyaország és a nyugati világ magyarságának életébe, problémavilágába is igyekeznek betekintést nyújtani.


Műfaji újdonsága az új sorozat köteteinek, hogy mindegyikük egy-egy tematikus antológia: több szerző többféle területről, többféle szemszögből ír bennük ugyanarról a témáról. Érdekes módon ez nem azt hozza magával, hogy a könyv egyhangú vagy éppen unalmas lesz; – ellenkezőleg, a szerzők különböző illetősége, szemléletük sajátossága, a jelenségek különböző volta a sokfelé szóródott magyarság más-más „szálláshelyein” egyfajta érdekes tarkaságot eredményez, alkalmat kínál hasznos összehasonlításokra és fontos tanulságok levonására.

Az új sorozat első kötete a világ több otthonos és még több idegen táján folyamatosan keletkező magyar irodalmakról szól; a második a kommunizmus évtizedei alatt lerombolt magyar emlékműveket veszi számba; a harmadik írásai a magyar falu jelenkori sorsát vizsgálják és jövőjét próbálják előre látni; a negyedik a szórványosodás jelenségét mutatja be elméleti tanulmányokban és eleven riportokban; az ötödik szerzői a világ sokféle táján található magyar emlékhelyekre kalauzolják az olvasót. A most készülő hatodik, az EKE teljes könyvtermésében a tizennyolcadik kötet központi témája az identitás, az ember sokféle (társadalmi, nemi, vallási, nemzedéki, világnézeti stb.) önazonossága, különös tekintettel a nyelvi és nemzeti identitásra, ennek is mindenekelőtt a magyar változatára. És arra, hogy ez hogyan változhat, alakulhat, tűnhet el és maradhat meg a globalizáció körülményei közepette. Gondozói szerint a kötet még az ősz folytamán, valószínűleg novemberben kerül az előfizetők – az Erdélyi Könyv Egylet tagjai – asztalára.

Részletesebb információt az EKÉ-ről, eddig megjelent köteteiről és elérhetőségéről az érdeklődők a www.transsylvanska.org/ honlapon találnak.

 

Veress Zoltán

 

Házsongárdi rekviemHázsongárdi rekviem

 

Fogyunk. Ez a kijelentés olyan sok dimenzióban igaz, hogy szinte nem is mond semmit. Fogy a magyarság, fogy az erdélyi magyarság, és különösképpen fogy a szorvány. És szép lassan oda jutottunk, hogy a valamikor német-magyarnak, majd tiszta magyarnak számító Kolozsvár lakosságának is már kevesebb, mint 20%-a magyar. Már-már szórványként gondolhatunk rájuk is... Lehetünk büszkék a múltunkra és az azt tanusító tárgyi emlékeinkre, de a helyzet az, hogy azok is fogynak. Fogynak a számbeli gyengeségünk miatt, néha nem-törődömségünk miatt, néha szegénységből, néha a környezet nyiltan ellenséges, néha sunyin romboló hozzáállása miatt. Van, ahol tudunk valamit tenni ez ellen, van ahol már csak a szellem világában maradtak lehetőségeink valamit is megőrizni az utókornak.


A Házsongárdi temető nagyon sok érdekes és fontos emlékét hordozza több évszázadnyi történelmünknek. Olyan őseink nyugszanak ott, akik tettek valamit, akik öröksége befolyásolja történelmünket, kultúránkat, életünket. Többen közülük nem csak Erdélyre voltak hatással, hanem az egyetemes magyar létünkre, hiszen itt van Dsida Jenő, Jósika Miklós, több Esterházy, a 48-49-es forradalom és szabadságharc sok hőse is. Síremlékeik az örökkévalóságnak készültek, de sok esetben, kis rásegítéssel, ez az örökkévalóság kezd lejárni: a sírok elkopnak, gondozatlanul begazosodnak, kifordulnak a sarkukból, elszállítják őket, a sírhelyeket újak foglalják el. Valamit még lehet tenni, de nagyon fontos az, hogy legalább az emlékek megmaradjanak. Ezért is érdemes támogatásra az a kezdeményezés, amelyet a norvégiai magyarok indítványoztak: a Házsongárdi rekviem című gyönyörű színes, képes könyv újrakiadását. Sághy Gyula könyve 290 oldalon és majdnem ugyanennyi színes képpel bemutatja Erdély talán legfontosabb temetőjét. A kisérőszövegek érdekesek, pontosak és olvasmányosak. Szépsége, érdekessége és fontossága miatt ez a kötet valóban megérdemli figyelmünket. A könyv szeptemberben fog megjelenni.


Egy kötet ára Svédországban 300 korona . Érdeklődni az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen ès +47 67545925 telefonon lehet.

9. oldal / 9

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. október 24.
Kedves Híradó Olvasók! Örömmel jelentem – bár e mondat olvasásakor mindez nyilvánvalóvá válik –, hogy a Híradó végre újra megjelenik nyomtatásban is! Budapestről írom e sorokat, így az extrém forró, hosszú hőhullámoktól, trópusi éjszakáktól sújtott magyar nyár átvészelése után mondom,…
Tovább
Egy elfelejtett, igaz ember

Egy elfelejtett, igaz ember

Könyvespolc 2024. október 24.
Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti ellenállás elfelejtett hőse Különleges könyvbemutatóra került sor szeptember 19-én, Stockholmban, a Gamla Stanban működő Carlsson könyvkiadó (Carlsson Bokförlag) helyiségeiben. A bemutatót a kiadó szervezte, Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti…
Tovább
Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Képzőművészet 2024. október 24.
2024. május 31-én, dr. Feledy Balázs művészeti író és műkritikus megnyitóbeszédével és Orbán Dénes szaxofonjátékéval vette kezdetét Csikós Tibor Grafikai és festészeti folyamatok című kiállítása a budapesti Újpest Galériában. Sajnos az eseményen nem tudtam részt venni, azonban egy forró, júniusi…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME