A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

 
Erdélyben született és nevelkedett magyarként érdektelenséggel és némi gyanakvással vettem kezembe Anders Kaliff uppsalai régészprofesszor Dracula och hans arv. Myt, fakta, fiktion (Bokförlaget Efron&Dotter AB) című, 2009-ben megjelent könyvét. Ellenérzéseim percek alatt változtak át kíváncsisággá, mikor felfedeztem, hogy a könyv az 1995-ben Brassóban elhunyt Binder Pál magyar-szász nemzetiségű földrajztanár, újságíró, történész és egyetemi professzor emlékének tiszteleg. Kettejük ismeretsége, majd későbbi szoros barátsága 1988 nyarán kezdődött, amikor a szerző - még mint hátizsákos egyetemista - első alkalommal látogatott el Erdélybe. 
 
hiradokep (8).jpg
 
A könyv nagyrészt a Bindertől származó adatokon alapszik, de a forrásmunkák között egyebek mellett megtaláljuk Kós Károly, W. Kovács András és Vámbéry Ármin írásait is. A gazdag és széles szakirodalom ellenére (vagy miatt), sajnos, néhány pontatlanságot is felfedezhet az olvasó, de szerencsére ezek érdemben nem befolyásolják a könyv tartalmát és üzenetét. Az írás vezérfonalát Vlad Ţepes havasalföldi vajda és a hozzá fűződő Drakula mítosz leírása és elemzése képezi, mellyel párhuzamosan a szerző röviden ismerteti Erdély történetét és ”sorsát” Árpád korától napjainkig. A történelmi visszatekintés talán kevés új információt szolgáltat a magyar olvasó számára, de remélhetőleg annál többet a svéd és más anyanyelvűeknek, akiket tudatlanságból, de olykor tudatosan félreinformáltak Erdély múltjával kapcsolatosan. Kaliff higgadt tárgyilagossággal ismerteti Erdély több mint ezeréves magyar, meg az 1100-as évekig visszavezethető német vonatkozású történetét. Írásából nem hiányoznak Erdély volt vezetői és nagyjai, s a különböző népcsoportok és vallások sem. Találóan fogalmazza meg az erdélyi identitást, példaként emeli ki az 1568-ban Tordán kihírdetett vallásszabadságot. 
 
Befejezésül talán még annyit, hogy a könyv minden sorából kiérződik az Erdély és kisebbségei iránti érdeklődés, sőt, szeretet, és nem utolsó sorban a további sorsuk miatti aggodalom. 
 
BS
 

 
 
A nyár folyamán két értékes könyvajándékot kapott a stockholmi Magyar Ház könyvtára. Egyiket régi barátunk, svédországi magyar honfitársunk, kedvelt és szeretett énekművészünk, Tálas Ernő hozta Magyarországról; másikat az erdélyi, több mint két évtizede Magyarországon élő orvos és nemzeti elkötelezettségű publicista, dr. Szász István Tas küldte. Egy ismert énekművész ebbe is besegített: a mű két vaskos kötetét Tamás Gábor hozta el Stockholmba, szintén Magyarországról.
 
Az első könyv címe: Jászságért Díjasok 1992–2009, kiadta Budapesten a Jászságért Alapítvány 2010-ben. Mint a cím világosan meghatározza: azokról szól, akik közel két évtizeden át a legtöbbet tették a Jászság, e történelmi és néprajzi hagyományokban gazdag alföldi magyar tájegység sajátos értékeinek őrzéséért, beillesztéséért a változó világ életforma-kereteibe, megtartásáért a magyarság kulturális kincsestárában. Közéjük tartozik Tálas Ernő is, aki a Stockholmi Opera népszerű tenoristájaként sem felejtette el magyar és jász mivoltát, s amikor és amiben csak lehetett, támogatta szülőföldje művelődési életét, ezzel érdemelvén ki a 2005-ben neki juttatott Jászságért Díjat.
Õ maga a következő szavakkal dedikálta a nekünk ajándékozott példányt: Stockholmi Magyar Házunk könyvtárának, honszerető üdvözlettel: Tálas Ernő, a Svéd Kir. Operaház tenor énekese. Köszönjük!
 
A másik, két kötetes művet ugyanaz a nemzeti elkötelezettség hozta létre és ugyanaz a szellemiség hatja át, mint a fentit. Címe: Magyar nemzetstratégia. Az első kötetet (amely egy korábbi tanulmánykötet második, javított kiadása) 2008 karácsonyára jelentette meg Budapesten a Magyar Konzervatív Alapítvány és a Püski Könyvkiadó, a másodikat 2009 karácsonyára ugyanaz a két rangos intézmény, illetve vállalkozás. Nagy formátumú, vaskos kötetek, a kettő együtt 1400 oldalnyi szöveget tartalmaz; ez a szöveg magvas történelmi, szociológiai, közgazdasági, oktatás- és nevelésügyi, vallás- és művelődésügyi, politikai, jogi és államtudományi tárgyú tanulmányokból áll össze egységes szemléletű, nagy meggyőző és mozgósító erejű olvasmánnyá.
 
Amiről ezek a tanulmányok meggyőznek és aminek a munkálására mozgósítanak, az a magyar nemzet konzervatív értékrendű megújhodása és továbbélése a történelmi időben. A konzervatív értékrendű megújhodás egyáltalán nem önellentmondás: a politikai értelemben vett konzervativizmus nem vaskalaposságot, nem a múlt formalitásaihoz való csökönyös ragaszkodást jelent, hanem mindazon kulturális és erkölcsi értékek őrzését, amelyeket egy nagyobb közösség – például egy nemzet – az idők folyamán létrehozott, amelyek a jövőben is éppolyan értékek, mint hajdan voltak, s amelyek egy modern társadalomban is éppolyan hasznosak lehetnek, mint keletkezésükkor. Egy modern társadalom, jövünk rá a könyv olvasása közben, nem attól modern, hogy elveti a régi, de időtállónak bizonyult, bizonyos értelemben öröknek mondható értékeket, hanem attól, hogy új, korszerű értékekkel képes gyarapítani azok sorát.
 
Köszönet a könyv küldőjének, aki maga is a közös mű egyik szerzője: égető egészségügyi és szociálpolitikai kérdésekre választ kereső tanulmánnyal van jelen a második kötetben.
 
VZ
 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. március 16.
Kedves Híradó Olvasók! Minden márciusban annak öröme tölt el, hogy hamarosan itt a tavasz – a természet újjáéled, a tavaszi hérics, a leánykökörcsin, a hóvirág, az erdei szellőrózsa, a különféle kosborok, májusban pedig a piros kígyószisz bontja szirmait. Eszembe jut,…
Tovább
Sötétség (Dark)

Sötétség (Dark)

Könyvespolc 2022. március 16.
Pár éve egyszer már rákattantam erre a sorozatra, de az első évad nyitva hagyott befejezése után kikerült a fókuszból, valahogy nem kerestem rá, hogy lett-e folytatás. Mostanában viszont német nyelvgyakorlásként lepörgettem pár sorozatot a Netflixen, így került elő ismét a…
Tovább
Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Képzőművészet 2022. március 16.
Grafik i Väst galéria Göteborg. Fia Kvissberg „Játék a színekkel és a formákkal” 2022.01.29.–02.16.
Tovább
„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

Portré 2022. január 01.
Beszélgetés Rácz Zsófia helyettes államtitkárral. Budapesten született 1997-ben, tanulmányait jogász szakon végzi az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, dolgozott az Alapjogokért Központ elemzőjeként, de Magyarország ENSZ ifjúsági delegáltjaként számtalan közösségi szerepvállalás is fűződik a nevéhez. Rácz Zsófia helyettes államtitkárt kérdeztem családról, hitről,…
Tovább
Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Portré 2021. július 06.
Úgy éreztem, a kulturális-közéleti szervezéssel talán többet adhatok vissza a közösségemnek azokból a szellemi javakból, amelyeknek legfőképpen azáltal lettem birtokosa, hogy magyarnak születtem. 1977-ben született Kolozsváron. Régész, történész, közösségszervező, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke. Nős,…
Tovább

Egyesületek

Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Sajnos a 2021-es év vírushelyzetére való tekintettel egyesületünk tagjai ritkán találkozhattak.
Talpra, göteborgi magyar!

Talpra, göteborgi magyar!

Több generáció együtt a Márton napi sokadalomban Sokféleképp lehet „talpra állni” és tenni, cselekedni egy közösség összekovácsolásáért, megtartásáért.…
Bereczky-Veress Biborka 2021. október 23-i beszéde

Bereczky-Veress Biborka 2021. október 23-i beszéde

Helyszín: Stockholmi Magyar Ház. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója ünnepi szónokának Lakatos Mihály Budapesten élő írót,…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME