A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Sérült gyerekeket nevelő szülők vagyunk, MagikMe néven sérült és egészséges gyerekek számára kezdtünk játszótéri játékokat tervezni 2 évvel ezelőtt. A játékok újdonsága, hogy kerekesszék nélkül használhatók, és a sérült és egészséges gyerekek együtt tudnak rajtuk játszani. Most indítottunk el a Facebook-on egy támogatásgyűjtő kampányt az első prototípus legyártására. Magyarországon nagyon sikeres a kampány, de nemzetközi szinten szükségünk lenne egy kis támogatásra, terjesztésre, hírverésre. Nem is a gyártási költségek miatt, inkább hogy a külföldi önkormányzatok is megismerjék ezt a játszótéren kézzelfoghatóan megvalósítható integrációs lehetőséget. Mert ezeken a játékokon felnőve az egészséges gyerekek megismerik sérült társaikat, megtanulnak együtt működni egymással - először a játszótéren, aztán később az életben, toleráns, befogadó közösségeket építve.

MagikMe - Látványterv a játszótéri hintához

MagikMe olyan játszótereket szeretne meghonosítani minél több helyen, amelyeken a súlyosan vagy halmozottan mozgássérült gyerekek és az egészséges gyerekek együtt tudnak játszani. A világ sokszínű, mi is sokfélék vagyunk, sokkal jobb, ha ezt már gyerekkorunkban megtanuljuk, és azt is megtanuljuk, hogyan szólítsuk meg azt, aki másmilyen, és hogyan lássuk meg benne azt, ami ugyanolyan, mint mi. 

Rácz néni évtizedeken át volt a malmői piac koronázatlan királynője. Sötét ruhákba bugyolált magas, szilárd alakjával magabiztosan uralta az egész piacot a paprikás stand mögül. Haja kifogástalan választékkal feszült a fején, kontyát talán egy orkán sem bonthatta volna meg.

 Rácz nénit soha senki nem látta mosolyogni, és egyesek elnevezték a magyar Chuck Norrisnak, mivel kőkemény arckifejezését még a csernobili atomszerencsétlenség sem volt képes megrezdíteni. Terjengtek olyan mendemondák, hogy Rácz néni egy alkalommal szinte elmosolyodott, de akkor is csak majdnem, amikor a paprikás stand előtt egy arra siető vevő megcsúszván egy lerágott almacsutkán, hanyatt vágódott. Állítólag abban a pillanatban valami ismeretlen rezgés futott végig a néni szájszögletében, amit némi jóindulattal még mosolyként is el lehetett volna könyvelni. Egyetlen röpke kis pillanat volt az egész, de a szemtanúkban amolyan halleluja érzést keltett, mivelhogy bebizonyosodott, hogy Rácz néni mégsem egy földöntúli lény. Igaz, hogy ezek a szemtanúk soha nem tudtak senkit meggyőzni erről.

A Magyar Ház minden valószínűséggel, sokkal nagyobb százalékban mutat be tűzzománc művészeket a többi képzőművészeti ágazatok alkotóihoz viszonyítva - legalábbis amióta én is hozzájárulok a kiállítások szervezéséhez - mint bármely más úgymond „igazi” galéria, hogy csak olyan kiválóságok kiállításait említsem, mint a kolozsvári Nagy Enikő, a Debrecenben élő Nuridcsány Éva vagy a székelyudvarhelyi Elekes Gyula. Tagadhatatlan, hogy ebben van szerepe annak is, hogy a tűzzománc csodálatos technikája, a fém és az üveg hő hatására létrejövő frigye idestova négy évtizede annyira megigézett, hogy én magam is - ha nem is mondhatom, hogy műveltem - de mindenképpen próbálkoztam vele.

Paál Sándor a Stockholmi Magyar Házban
Fotó: Bitay Zsolt


Ennek az igézetnek tulajdonítható, hogy évek óta csodáltam a húgomnak, Sántha Jutkának egy Budapesten vásárolt tűzzománc nyakékét, mindaddig, amíg aztán kinyomoztam, hogy ki is ennek az alkotója, és a Magyar Ház Közösség vezetősége meghívta kiállítónkat a SMOSZ évi közgyűlésére, valamint a Március 15, az 1848-as forradalom és szabadságharc 167. évfordulójának megünneplésére a stockholmi Magyar Házba, március 7-én munkáit bemutatni. Eredetileg úgy terveztük, hogy a művész a tapolcai Musical Színpad színészeivel együtt végigturnézza egész Svédországot, de mivel a vidéki elszállásolásával gondok adódtak, így országos szinten csak a SMOSZ évi közgyűlésén jelenlévőknek mutatkozott be a stockholmi magyar közösségen kívül.

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME