Mint köztudott, egyesületünk tagsága – a SMOSZ-hoz hasonlóan-, egész Svédország területéről toborzódik. Tulajdonképpeni központunk nincs, postacímünk a mindenkori elnök címe. A munkát az egyesület vezetősége végzi, az egész tagság javára.
Az egyesület fennállása óta a tapasztalat megtanította a vezetőséget, hogy hogyan ossza be sokrétű tevékenységét, hogyan valósítsa meg célkitűzéseit. Mivel a munka sok, a munkás kevés, a vezetőség a hatékonyság érdekében a feladatokat munkacsoportokra osztva végzi. Így minden munkacsoport csak a saját feladatára összpontosíthat, nem aprózódik fel az erő. Az elvégzett munkáról a vezetőség tagjai az időnként összehívott vezetőségi gyűléseken számol be egymásnak. Ez az úgynevezett „összegző” gyűlés a technikai fejlődésnek köszönhetően jobbára elektronikus úton történik, ezzel szerencsére időt és költséget is megtakaríthatunk.
Dr. Palcsó Attila, református lelkipásztor: „Kékvirágos” táborozás és a jelképes tizenkettes
A Kékvirág tábor betöltötte a 22 évét! Az én számomra a tizenkettedik anyanyelvi tábor volt Svédországban ez a 2018-as évi.
A tizenkettes bibliai szám, a teljességet is jelenti, s a táborral kapcsolatosan személyesen nekem ez most érkezett el, és valóban nagy öröm, hogy tizenkettedszer is ott lehettem. Visszagondolva elmondhatom, hogy ez alatt a tizenkét év alatt egy második otthonra leltem az anyanyelvi táborban, először 2007-től Tångagardén, majd 2013-tól Hällebergán. Az augusztusi első két hét lassan már el sem képzelhető úgy, hogy ne készülnék, és már eleve úgy tervezem a nyarat és a szabadságomat, hogy a táborral számolok, és minden egyéb nyári programomat ehhez igazítom. Azt tapasztalom, hogy nem csak én vagyok ezzel így, hanem, akik egyszer itt voltak, bizonyára hasonlóan éreznek.
A smörgåsbord összefoglaló neve egy hagyományos svéd ételsornak, mely az 1960-as évektől lett általános gyűjtőneve az olyan büfféasztalnak, amelyik bevezetőként röviditalt, különböző ízesítésű halféleségeket tartalmaz, főételként bőséges választékot kínál a különböző hideg és meleg húsételekből, sajtfélékből és édességekből.
De mit is jelent a smörgås szó, és vajon honnan származik?
Annak idején, mikor még házilag készítették a vajat, köpülés közben, a készülő vajtömbből apró darabkák szakadtak le, melyek miniatűr libácskákként úszkáltak a savó tetején. A mintegy kóstolásnyi darabka vajliba, svédül smör gås remekül illett a falat kenyérre. Mivel a vaj az önálló háztartások egyik legtöbbet érő cserecikke, illetve áruja volt, saját fogyasztásra nem sok jutott a családnak, többnyire csak ennyi. Egy vajlibányi. Gondolom, ezért hívják ma is a vajas kenyeret smörgåsbröd-nek, a vendéglátáshoz megterített, rengeteg finomsággal megrakott asztalt meg smörgåsbordnak (vajliba asztalnak), mely ezen a néven a múlt század elején kezdte meg pályafutását. A szó egyike azon ritka svéd szavaknak, melyet mind az angol, mind a német nép átvett és használ.
Kedves Híradó Olvasók! Örömmel jelentem – bár e mondat olvasásakor mindez nyilvánvalóvá válik –, hogy a Híradó végre újra megjelenik nyomtatásban is! Budapestről írom e sorokat, így az extrém forró, hosszú hőhullámoktól, trópusi éjszakáktól sújtott magyar nyár átvészelése után mondom,…
Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti ellenállás elfelejtett hőse Különleges könyvbemutatóra került sor szeptember 19-én, Stockholmban, a Gamla Stanban működő Carlsson könyvkiadó (Carlsson Bokförlag) helyiségeiben. A bemutatót a kiadó szervezte, Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti…
2024. május 31-én, dr. Feledy Balázs művészeti író és műkritikus megnyitóbeszédével és Orbán Dénes szaxofonjátékéval vette kezdetét Csikós Tibor Grafikai és festészeti folyamatok című kiállítása a budapesti Újpest Galériában. Sajnos az eseményen nem tudtam részt venni, azonban egy forró, júniusi…
A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.
A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.
Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.
Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!
Éves tagsági díj családonként: 100 kr
A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:
Bankgiro 244-1590
Swish:
Nem kapta kézhez a Híradót?
Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.
Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.
.jpg)
.jpg)
