A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Szeptember 22-én tartotta a SMOSZ őszi közgyűlését, mely mindig jó alkalmat nyújt megbeszélni az elvégzett munkát, és ami talán még fontosabb, közösen gondolkodni az előttünk álló teendőkről, tervekről. Az elnöki beszéd rámutatott jó pár égető kérdésre, melyek közül sajnos már hosszú idők óta ismétlődő problémaként jelenik meg a tagságcsökkenése. Ez a trend annál is aggasztóbb, mivel Magyarország EU-s csatlakozása óta nagyon megugrott a külföldre, így Svédországba kivándoroltak száma is. Van, aki anyagi megfontolásból, van, aki szerelemből,és van, aki csupa kalandvágyból dönt úgy,hogy hosszabb-rövidebb időre, vagy örökre Svédországban telepszik le. Ha ezt a tényt vesszük kiindulópontként, az talán elvezethet bennünket a lehetséges megoldás útjára is.

A SMOSZ és a legtöbb helyi szervezetmegalakulása idején a svédországi magyarok nagy aránya kényszerből hagyta el szülőföldjét, míg az utóbbi években kivándoroltaknak teljesen másak a motivációik és érdekeltségeik. A különbségek ellenére a mai napig azonos vonás, hogy legtöbbünkben ott lakozik a közösséghez való tartozás szükséglete. Ahhoz,hogy megfeleljünk ennek az igénynek, stratégiánkat, válaszainkat időről időre át kell gondolni, a korszak és az egyének elvárásainak megfelelően. Közösségi oldalakon elég jól érzékelhetőek és felmérhetőek az újonnan érkezők igényei. A magyar tévé szinte bárhol beszerezhető, magyar filmekhez, könyvekhez,zenéhez az internet korában bárki bármikor bárhol hozzáférhet, de kedvenc zenekarja koncertjéért, vagy egy jó színházi előadásért akárki pár száz koronáért akár haza is repülhet. Viszont az új munkavállalóknak, családoknak is igényük van a napi gondjaikat egy kávé mellett valakivel megbeszélni, a péntekestét jó közösségben eltölteni, vagy akár együttfőzni, mozogni, kirándulni. Legtöbben nem programokat, hanem találkozási felületet, közösséget keresnek, ahol hozzájuk hasonló emberekkel ismerkedhetnek meg, barátokat szerezhetnek. Egy-egy nívós program akár ötven új résztvevőt is hozhat, de hosszú távú tagokat csak akkor ad, ha a minőségi program mögött egy erős, összetartó közösség létét érzi a résztvevő. Mivel nagyon különböző háttérrel érkeznek az újonnan letelepedők, nagyon nehéz mindenki számára érdekes programot szervezni. Azonban több helyi egyesület példája is mutatja, ott, ahol erős közösség szerveződött az évek folyamán, sokszor nem is a program tartalma a vonzóerő, hanem egy újabb együttlét lehetősége olyan emberekkel, akikkel szívesen töltenek el időt.

A közösségépítés nem egyszerű feladat, sokkal időigényesebb és nehezebb feladat, mintegy-egy rendezvény lebonyolítása. Kitartást, következetességet, újszerű gondolkodásmódot igényel, az egyéni érdemszerzés helyett, a közös cselekvésre alapoz. Ehhez pedig sokszor a régi receptek, módszerek újragondolására van szükség. A folyamatosan változó környezet, folyamatosan változó igényeket (így közösségi igényeket is) teremt, amely állandó megújulásra, ötletelésre kell sarkallja egyesületeinket. A bevált séma jó kiindulópont és támasz lehet, de fontos, hogy időről-időre átbeszéljék, megkérdőjelezzék azok hatását, és új megoldásokon is gondolkozzanak.

Őszintén remélem, hogy az új kihívások újötleteket és új válaszokat szülnek, melynek eredményeként hamarosan erős, gyarapodó közösséggel büszkélkedhetünk.

Bitay Erzsébet

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME