Ünneplésben, visszaemlékezésben gazdag 2014 első féléve. 40 éve alakult meg a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége, 20 éve a Svédországi Magyar Ifjak Társasága és a Halmstadi Barátság Magyar Egyesület, 10 éve a göteborgi iHuset.
Három helységben is megtartottuk a 40 éves évforduló tiszteletére szervezett nagyszabású rendezvényt: a svédországi magyarság három nagyobb központjában, Stockholmban, Göteborgban és a Kristianstadi Magyar Ház körzetéhez tartozó Bromöllában. Ünnepi beszédek hangzottak el, a svédországi „magyar munkában” jeleskedők elkötelezettségét elismerő oklevelekkel jutalmazták. A műsort jeles művészek fellépése tette emlékezetessé. Mindezekről részletes beszámolókban adunk hírt lapunk jelen számában. És az olvasót jó érzés tölti el, hogy íme, milyen szépen is tudunk ünnepelni, milyen jó együtt lenni az ilyen rendkívüli alkalmakon! Összetartás, összefogás, összetartozás, megmaradás a derűlátó jövőkép! És majd, ha lapunk felkerül a világhálóra, további sok-sok magyar értesülhet a svédországiak öröméről, részesülhet örömében.
Milyen jó lenne, ha a 2014-es csakis a kellemes ünnepek éve lenne. De nem az, hiszen pontosan 100 évvel ezelőtt tört ki az első világháború. Ezért egész Európa, de különösen a magyarság gyászéve is ez. Nem vagyok történész, politikus sem, hivatásos írónak sem mondhatom magam. Csak a gondolkodók, a múltakon meditálók egyike vagyok, aki a szomorú évforduló kapcsán elmereng azon, mi lett volna, ha…
Ha a néhai trónörökös, Ferenc Ferdinánd és felesége, Hochenberg Zsófia nem utazik Szarajevóba, vagy, ha utaznak is, ott nem gyilkolják meg őket… Vajon, akkor is elindult volna a háborús készülődés? Ha a Bécsben ülésező Korona Tanács figyelembe veszi és követi gróf Tisza István háborúellenes álláspontját, ha fontolóra veszik prófétai jóslatát, mely szerint, ha megtörténik a hadüzenet, Szerbia mellett be fog lépni a háborúba Oroszország, aztán Olaszország, Anglia, Franciaország… s kitör a világháború. Tisza Istvánnak nem sok követője akadt és próféciája sajnos igaznak bizonyult!
És vajon, ha nem lett volna háború, maradt volna minden a maga mentiben, a Kiegyezés után meginduló gazdasági, szellemi fejlődés jellemezte volna Magyarországot? Hagyták volna? Kétlem, hiszen a háttérben már megfogalmazták ellene a rosszindulatú vádaskodást. Vajon mit találtak volna ki a Nagyhatalmak a Magyarországot felszabdaló, szétdúló trianoni döntés helyett?
Az egyszerű ember véges kis eszével úgy véli, hogy ha nincs háború, akkor nincs Tanácsköztársaság, nincs Trianon, nincs Magyarország felszabdalása, és talán nem következik be a második világháború és az azt követő kommunista terror sem. A Bánság, Drávaköz, Csallóköz, Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Muraköz, Őrség, Partium, Szerémség magyarjai nem vándorolnak szanaszét a nagyvilágba, hanem otthon, évszázados szülőföldjükön élik mindennapjaikat.
Ha a történelmet nem az anyagi, hatalmi, politikai érdek, hanem a józan, dolgos és jó kisemberek alakítanák, akkor 2014 csak egy év lenne a sok hasonló, nyugalmas munkálkodásban eltöltöttek közül, és Svédországban sem került volna sor 40, 20 és 10 éves jubileumi ünnepségekre.
Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti ellenállás elfelejtett hőse Különleges könyvbemutatóra került sor szeptember 19-én, Stockholmban, a Gamla Stanban működő Carlsson könyvkiadó (Carlsson Bokförlag) helyiségeiben. A bemutatót a kiadó szervezte, Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti…
2024. május 31-én, dr. Feledy Balázs művészeti író és műkritikus megnyitóbeszédével és Orbán Dénes szaxofonjátékéval vette kezdetét Csikós Tibor Grafikai és festészeti folyamatok című kiállítása a budapesti Újpest Galériában. Sajnos az eseményen nem tudtam részt venni, azonban egy forró, júniusi…
A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.
A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.
Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.
Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!
Éves tagsági díj családonként: 100 kr
A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:
Bankgiro 244-1590
Swish:
Nem kapta kézhez a Híradót?
Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.
Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.