Mondák és legendák minden időkben kifogyhatatlan forrásokként szolgáltak az irodalomban. Az egyik legbefolyásosabb legendakör Artúr királyról és a kerek asztal lovagjairól szól. Artúr király, a titokzatos brit király, feltehetőleg az ötödik vagy hatodik században élt, és megvédte Britanniát a betörő szászok ellen. Artúr tettei szinte kizárólag a szájhagyomány útján maradtak fenn, és később, a tizenkettedik századba lettek híresek Monmouthi Geoffreynak köszönhetően. Geoffreyromantikus képet fest a királyról, lovagjairól és bőséges hőstetteikről. Artúr király legendái ma sok formában és feldolgozásban léteznek, de bizonyos elemek közösek. A legtöbb legenda megegyezik abban, hogy Artúr bujdokolva nő fel, és valamilyen formában bizonyítania kell ahhoz, hogy jogos trónörökössé válhasson. Merlin mindig Artúr mellett van, mint védelmező, tanácsadó és barát.
Az emberi fejlődés pszichológiája egy olyan téma, amellyel először a svédországi tanulmányaimon keresztül kerültem kapcsolatba. Ez a téma mély nyomot hagyott bennem, hiszen mint egy már régen keresett puzzle darab, illett az életfilozófiámhoz. A lényege, hogy az élet olyan, mint egy lépcső. Az emberi lény folyamatosan a biztonságérzet után kutat, és ezt úgy éri el, hogy megszerzi azokat a tapasztalatokat, melyeket egy bizonyos lépcsőfok nyújthat. Egy idő után a biztonságérzet viszont unalmassá válik, hiszen ez azt is jelenti, hogy nincsenek kihívások. Ahhoz, hogy tovább tudjunk fejlődni, el kell hagyjuk a kényelmes biztonságot, a komfortzónánkat, és ki kell lépjünk az ismeretlenbe. Ilyen kihívásokkal van teli az életünk, bizonyos lépcsőfokokra véletlenül lépünk rá, másokra meg önerőnkből felküszködjük magunkat. Minden lépcsőfok egy kihívás, egy újrakezdés, ami formálja az életünket és személyiségünket. De mi történik akkor, amikor lerekedünk, és nem vesszük észre, hogy ideje tovább állni?
Fredrik Backman egy olyan ember, aki nem fél elhagyni a komfortzónát, hiszen többször is pályát változtatott, mielőtt elszánta magát, hogy író lesz. Backman első regénye, Az ember, akit Ovénak hívnak (En man som heter Ove), 2012-ben jelent meg, és egyből világsikert aratott. Az Itt járt Britt-Marie (Britt-Marie var här) 2014-ben jelent meg Backman negyedik regényeként.
Habár többen is ajánlották Backman regényeit, elég sok idő telt el, amíg rászántam magam, hogy kezembe vegyem bármelyiket is. Az ősz óta egy bizonyos lépcsőfok peremén ácsorgok, és hamarosan eljön az ideje, hogy tovább lépjek. Ez alkalommal viszont tartok az ismeretlentől. Britt-Marie története pont akkor került a kezembe, amikor egy kis biztatásra volt szükségem.
Britt-Marie 63 éves és egyedülálló. Az utóbbi 40 évet azzal töltötte, hogy egy makulátlan és tökéletesen tiszta házat tartott férjének, aki sokat dolgozott és túlórázott. De az együtt töltött 40 év után szembesülnie kell Britt-Marienak, hogy a férje megcsalja. Britt-Marie úgy dönt, hogy elhagyja a férjét és újra kezdi az életet. Mindenképpen dolgozni akar, de nem igazán van munkatapasztalata, így elfogad egy három hetes ideiglenes állást egy isten háta mögötti kis településen, ahol egy ifjúsági központot kell vezessen. Borg egy szegény település, ahol az utolsó válság mély nyomokat hagyott. Britt-Marie, aki eddig a férje miatt élte életét, hirtelen egy idegen helyen találja magát, ahol saját maga kell döntéseket hozzon és véleményt alkosson. Az új hely és az új körülmények kikényszerítik Britt-Marie-t a komfortzónájából, de elég bátor-e, hogy eleget tegyen a kihívásnak? Britt-Marie lassan a helység egyik élemberévé válik, igazi baráti kapcsolatokat teremt, vezeti az ifjúsági focicsapatot és gondjába veszi a focicsapat gyerekeit. Britt-Marie végül önmagára talál ebben a kis omladozó városban, de elég erős-e, hogy kézben tartsa saját élete vezetését, vagy visszatér a férjéhez és a biztonságos mindennapi élethez?
Britt-Marie nem egy könnyű ember. Nagyon szigorú véleménye van a világról, az emberekről, de a takarításról és az evőeszközök rendezéséről is. Első pillantásra egy nagyon merev, rideg és előítéletes személlyel találkozunk. Backman mesterien alkotja meg regényhőseit, és szembesíti az olvasót az előítéleteivel. Britt-Marie története arra tanít, hogy sohasem késő elhagyni a lépcsőfokot és újrakezdeni, sosem késő az álmainkat követni.
Backman regénye egyszerre szívszorító és vicces. Britt-Marie nézőpontja számomra új, és sokszor késztetett nevetésre és sírásra egyszerre. A könyv most már filmváltozatban is látható, amiben Pernilla August színésznő személyesíti meg a rendíthetetlen Britt-Mariet.
Kedves Híradó Olvasók! Örömmel jelentem – bár e mondat olvasásakor mindez nyilvánvalóvá válik –, hogy a Híradó végre újra megjelenik nyomtatásban is! Budapestről írom e sorokat, így az extrém forró, hosszú hőhullámoktól, trópusi éjszakáktól sújtott magyar nyár átvészelése után mondom,…
Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti ellenállás elfelejtett hőse Különleges könyvbemutatóra került sor szeptember 19-én, Stockholmban, a Gamla Stanban működő Carlsson könyvkiadó (Carlsson Bokförlag) helyiségeiben. A bemutatót a kiadó szervezte, Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti…
2024. május 31-én, dr. Feledy Balázs művészeti író és műkritikus megnyitóbeszédével és Orbán Dénes szaxofonjátékéval vette kezdetét Csikós Tibor Grafikai és festészeti folyamatok című kiállítása a budapesti Újpest Galériában. Sajnos az eseményen nem tudtam részt venni, azonban egy forró, júniusi…
A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.
A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.
Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.
Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!
Éves tagsági díj családonként: 100 kr
A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:
Bankgiro 244-1590
Swish:
Nem kapta kézhez a Híradót?
Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.
Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.
