Mítoszok, legendák és szájhagyomány útján életben maradt történetek, ezek gyerekkorom gyöngyszemei. Mindig elvarázsolva hallgattam az ősmagyar legendákat, a görög istenek történeteit és a skandináv sagákat, és próbáltam elképzelni, hogy ezek az istenek hogyan tudnának beilleszkedni a modern világba.
Neil Gaiman, angol regény és képregényíró, az Amerikai istenek című regényében pont egy olyan világba pottyanunk, ahol az istenek igenis léteznek, és az emberekkel együtt élnek a földön.
A regény főhőse Mike Ainsell, vagy más néven Árnyék, aki épp a szabadság határán van. Árnyéknak, három év börtönbüntetés után, biztonságos a jövője, hiszen vár rá a felesége és már a munkája is biztosítva van. Ezek a tervek viszont, egy tragikus baleset következtében, hamar füstbe mennek, és Árnyék útnak indul a felesége temetésesre. Ilyen körülmények között kerül kapcsolatba egy furcsa idegennel, Szerdával, akinek végül a testőre lesz. Ketten egy bizarr, de kalandos utazásba kezdenek Amerikán keresztül, melynek célja, hogy felkeressék Szerda szövetségeseit.
Valami viszont nincs rendben a világgal, amelybe Árnyék hirtelen belecsöppent. Furcsa dolgok kezdenek történni: halott felesége kísérti, egy kobold kihívja birkózni, Toth és Anubis ravatalozójában talál menedéket, és hírtelen fekete kosztümös emberek és furcsán villogó szemű idegenek próbálják elrabolni és megfélemlíteni.
Már gyerekkorunkban megtanultuk, hogy az ember legjobb barátja nem más, mint a kutya. Több mint tizenkétezer évvel ezelőtt alakult ki egy kölcsönös kapcsolat az ember és a kutya között. Az ember egy hűséges, szerető társra talált, aki védelmet nyújt és segít a vadászattal és az állattereléssel. A kutya pedig talált magának egy társat, aki szeretettel gondoskodik róla, ételt és szállást biztosít.
A kutya és az ember közötti barátság egy különleges kapcsolat. Az ember élete összetett, az időnket sokfele kell osszuk. A család, barátok, munkatársak szerves részei a mindennapunknak. A figyelmünk folyamatosan le van foglalva. A kutyánknak viszont mi vagyunk minden. A kutyáknak a legfontosabb cél az életben hogy az embertársaik mellett legyenek, és velük töltsék az időt. Hachiko és Marley két kutya, akik életüket teljesen a gazdáiknak szentelték, és az emberek több formában is megörökítették az élettörténetüket.
Hachiko, a japán akita kutya, a teljes és megdönthetetlen hűség megtestesítője. Hachiko egy évet töltött gazdájával, ez év alatt minden nap várta a gazdáját a vonatállomáson. Egy nap azonban a gazda hirtelen agyvérzést kapott, és soha többet nem tért vissza az állomásra. Hachiko viszont fáradhatatlanul minden nap várta a gazdáját kilenc éven keresztül, amíg 11 éves korában el nem hunyt. Hachiko története filmben lett megörökítve.
Levél az Olvasóhoz Kedves Híradó Olvasók! Tegnap a Városligetben sétáltam, s feltűnt, hogy a fák nagyrészt még zöld lombkoronájába itt-ott már sárga szín vegyül. „Most a ligetbe bolygok délután […] / Levelük a fák az aszfaltra sírják / és csengenek…
Érzékeny visszafogottság és érzelgősség nélküli érzelmek lebegnek a vásznon, lassan, mindenféle sietség nélkül mesélnek nekünk az életről és a sorsról Celine Song koreai filmrendező debütfilmjében, a Past Livesben, mely a Sundance filmfesztiválon mutatkozott be figyelemreméltó szakmai és közönségsikerrel.
A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban Carl Kylberg, Hazatérés, olaj, vászon A meghirdetett kiállítás megtekintését a múzeum állandó anyaga felől kezdtem. Ezért először az emeleti termeket vettem szemügyre. Az egyik ilyen helységbe lépve azon nyomban Carl Kylberg „Hemkomsten” („Hazatérés”) című,…
Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain egy beszélgetésem dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével. Ezt a beszélgetést folytattuk most, amikor 2023 áprilisában Magyarországon járt. A köztünk lévő korkülönbség ellenére, jó barátságunkra tekintettel, beszélgetésünk tegező formában…
Beszélgetések Csernák Mihállyal az életről, a munkáról, a családról, a történelemről és napjaink eseményeiről A svédországi Olofströmben telepedett le 1964-ben, és itt tartózkodott 2010-ig. Mihály nem az ötvenhatosok csoportjának tagjaként, hanem évekkel utánuk érkezett Svédországba, de ugyanazok a feladatok vártak…
Már amikor befordulok a házhoz vezető bekötőútra, arra gondolok, most hány kaptárt látok majd a kert túlsó végében.…
Támogasd újságunkat!
A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.
A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.
Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.
Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!
Éves tagsági díj családonként: 100 kr
A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:
Bankgiro 244-1590
Swish:
Nem kapta kézhez a Híradót?
Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.
Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.
.jpg)
.jpg)
