A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

 

„A gyújtópont egy éjszakai séta volt mikor is egy bázisugró exitpontot látogattunk meg, ami azt jelenti, hogy 1000 méter magasságban álltunk egy tökéletesen függőleges fal tetején, ahonnan az ugrók a mélybe vetik magukat. A lenyugvó nap a horizonton, felhő sehol az égen, és lóg a lábunk a félelmetes mélységbe, ez elmondhatatlan élmény volt.” Így ragadta magával Istvánt 2010-ben egy norvégiai út során az ejtőernyőzés szenvedélye, mely szenvedély azóta egy Svédországban egyedülálló projekt megvalósításához, az ország első szélcsatornájának megépítéséhez vezetett. Angel Istvánt, a SOMIT egykori táborszervezőjét, jelenleg is aktív tagját a külhoni magyar létről, közösségi életről, és természetesen az ejtőernyőzésről kérdeztük. 

Ismerkedés az ejtőernyőzéssel. A norvég bázisugró exitponton.

- Kedves István! Aktív résztvevője vagy a magyar közösségi életnek, sokan ismerhetnek a különböző rendezvényekről, egyesületekből, de ezúttal hadd ismerjünk meg kicsit közelebbről. Álljon hát kezdésként a talán sablonos, de elengedhetetlen kérdés: Hol élsz és mi a foglalkozásod?
2005. augusztus 20-án érkeztem Göteborgba. Jelenleg a Volkswagen Göteborg AB-nél dolgozom. Szakterületem a V.A.G típusú autók (VW,Audi,Skoda,Seat) assistans programjainak frissítése, radarok kalibrálása és hangolása. Érdekes, változatos a munkám, szeretem.

Nagyon nehéz kérdéseket feltenni egy olyan embernek, akiről az internet jóvoltából (?!) bárki megtudhat jóformán mindent. Életedről cikkek sokasága, interjúk tömkelege olvasható, hallható, életutadról film készült. Kevés az Erdélyből származott magyar, aki nevedet ne ismerné, hangodat ne hallotta volna. Számomra szinte hihetetlen, hogy betöltötted a 65. évedet, svédországi törvények szerint is nyugdíjas-korú lettél. Hihetetlen, mert annyi erő, életkedv, kedvesség árad belőled, hogy nehéz dolga van annak, aki ellent tudna állni személyiséged sodró lendületének. Nevezetes születésnapod alkalmából és egy másik, sokatmondó évforduló kapcsán, nevezetesen, hogy 55 évvel ezelőtt álltál először színpadra, a svédországi Híradó olvasói nevében életedről, pályádról próbállak faggatni. Szeretnék eltérni egy szokványos interjú szabványkérdéseitől, de attól félek, ez nem fog sikerülni, hiszen már az első is sablonos: Hol születtél? Mesélj felmenőidről, volt-e családi előzménye annak, hogy zeneművész lett belőled?

Tamás Gábor

- Büszkén mondom, hogy kincses Kolozsvár szülöttje vagyok. Apai felmenőim sok-sok generáción keresztül református tanítók és kántorok voltak Kalotaszegen. Zenei hallásomat, és gondolom, hangomat is tőlük örököltem. Ükapámról, Tamás Dánielről mondogatták a mérai hívek: „A templom falai magasak, de a Rector uram hangja annál is magasabb"! Természetes volt tehát, hogy a család zeneértő és művelő lett. Édesapám, bár nem zenész, hanem közgazdász volt, gyönyörűen hegedülte és énekelte a csodálatos magyar népdalokat. Őseimtől nem csak énekhangomat, de a tanítói vénámat is megörököltem. Bár tanári karrierem rövid volt, de még most is szeretettel emlékezem hajdanvolt tanítványaimra.

Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Képzőművészet 2024. október 24.
2024. május 31-én, dr. Feledy Balázs művészeti író és műkritikus megnyitóbeszédével és Orbán Dénes szaxofonjátékéval vette kezdetét Csikós Tibor Grafikai és festészeti folyamatok című kiállítása a budapesti Újpest Galériában. Sajnos az eseményen nem tudtam részt venni, azonban egy forró, júniusi…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME