A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Unokáim  nagyon éhesen érkeztek, nehezen tudták kivárni, hogy az étel ehetőre hűljön. A férjem, hogy elvonja a figyelmüket, azzal szórakoztatta őket, hogy ő a macska, a gyerekek meg az egerek. Ebéd közben Oscar leejtette a kanalát, felvettem, megmostam, visszaadtam neki, de úgy látszik, Oscar ebben jó játéklehetőséget fedezett fel, mert mindegyre le-ledobott valamilyen evőeszközt. Mikor ráuntam azok felszedegetésére, megkérdeztem, okos nagyfiú létére, hogy tud ilyen bután viselkedni. Mire felháborodva mondta:

-          De Mama, az nem nagyobb butaság, hogy Tata azt mondja, ő a macska?

A délután folyamán azért lelkesen játszották ezt a játékot: az „egérgyerekek” elbújtak, többnyire az asztal alá, a nagyapjuk meg mint macska, nyávogva kereste őket, mondogatva, milyen nagyon éhes, szeretne már elkapni egy egeret. Annak rendje és módja szerint meg is találta őket, de ahelyett, hogy hagyták volna megfogni magukat, Oscar hirtelen felé karmolt, majd Tünde is ezt tette. A férjem meglepődve mondta:

-          Ugyan bizony, milyen egerek ezek, hogy meg akarják karmolni a macskát?

 Oscar azonnal válaszolt:

BÁTRAK!

Nagyapjuk hiába figyelmeztette többször  is Oszkárt, ne zajongjon, ne verekedjen  a húgával, Tündével. Türelmét vesztve mondta:

              -          Ide figyelj! Ha nem fogadsz szót, akkor inkább Amerikából kérek egy gyereket, és azt viszem Magyarországra nyaralni!

Oszkárt elgondolkodtatta ez a lehetőség, mert este, mikor lefektettük és megkezdődött a szokásos esti program, én mesélni kezdtem neki, a nagyapja meg masszírozta a lábát, azt mondta :

-          Tata, ha te ki akarsz engem cserélni egy amerikai gyerekkel, akkor kivel mész öntözni húsvétkor?

Nagyapa kellőképpen megdöbbent azon, hogy milyen következménnyel járhat a gyerekcsere:

-          Na, erre nem is gondoltam, mert én csakis veled megyek öntözni, senki mással!

Oszkár erre megnyugodott, de hogy a nagyapja jól lássa, milyen bajt zúdíthat magára egy esetleges gyerekcserével, gondolom a „békés” témájú gyerekfilmek hatására, megmagyarázta a tényállást:

-          Aztán Tata, ha idehozod azt az amerikai gyereket, akkor búcsút mondhatsz a pénzednek. Nem is tudod, milyen sok pisztolyt, fegyvert kell vásároljál neki.

Megegyeztek, hogy Oszkár megpróbál szót fogadni, nagyapa meg eláll az amerikai gyerekcserétől.

Az alábbi kis történet egyike azon kedvenc emlékeimnek, melyek rávilágítanak a svéd nyelv rejtelmeibe hatolásom kezdeti nehézségeire. Mind nyelvtanárunk, mind osztálytársaim és jómagam, Harry Martinsson írásait találtuk a legmegfelelőbbnek a svéd irodalmi nyelv tanulmányozására. Regényrészletek, novellák elemzése, a tartalom egyszerűsített, néhány szavas leírása volt a feladatunk.  Az én olvasnivalóm egy szegény fiatalemberről szólt, aki munkát keres. Viszontagságairól az író, mint személyes élményeiről ír. Mivel semmiféle kiképzése sincs, csak nagyon rosszul fizetett, nehéz testi munkát igénylő munkákra alkalmazzák. Egy eléggé kellemetlen, hűvös őszi napon  halászok fogadják fel, a frissen fogott zsákmányt kell szétválogassa, osztályozza. A sok hajlongással, cipeléssel járó munkában elfárad, nagyon meg is éhezik, alig várja már az estét, hogy megkapja munkájának bérét. Nehezen, de ez is bekövetkezik. Boldogan teszi zsebre a keresetét, s a jól végzett munka örömével a szívében, mardosó éhségérzettel a gyomrában elindul, hogy vegyen egy LANDGÅNG- ot.

Landgång – mi a csuda lehet az? Kis kézi szótáramban az állt: kiszállás, partraszállás, kikötőhíd, járópalló. Hogy egy törődött, fáradt, éhes fiatalember miért akarja egynapi keresetét ilyesmire költeni? Számomra felfoghatatlan volt.

Szerencsére hamar megoldódott a rejtély, ezáltal lelki békém is helyreállt, amint hozzájutottam egy rendes szótárhoz, melyben felfedeztem az olvasmányhoz illő jelentést: hosszú, dúsan megrakott szendvics. Mely bizonyára volt olyan nagy, hogy csillapíthassa szegény, kóborló munkásgyerek éhségét, az én szókincsem pedig fontos kifejezésekkel gyarapodott. Elfelejthetetlenül.

Tóth Ildikó

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. október 23.
Kedves Híradó Olvasók! „Felhőn vet ágyat már az alkonyat / s a fáradt fákra fátylas fény esőz. / Kibomló konttyal jő az édes ősz.” És igen. Radnóti Miklós Szeptember című verséből való ez az idézet. Valóban beköszöntött az ősz. De…
Tovább
Hermann Hesse: Sziddhárta

Hermann Hesse: Sziddhárta

Könyvespolc 2022. október 23.
Az emberben megjelenik az idők folyamán egyfajta hívás, amely arra készteti, hogy kizökkenjen a világ káprázatából, énjének folyamatos köreiből, melyekben a hétköznapjaiban próbálja utolérni önmagát és ezáltal egy új nézőpontból lát rá a sorsára és a világában rétegződő valamennyi sorsra…
Tovább
„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

Képzőművészet 2022. október 23.
2022 Angi István: Hegyek napsütésben, akril - vászon 2022.07.07 – 08.31. Bárczay kastély galériája, Felsőzsolca. Mintegy két tucat frissen készült olajfestmény és körülbelül ugyanennyi, főleg fából készült kisplasztika fogadja a látogatót Angi István kiállításán. A képek figuratívak, a legelvontabb alkotásokon…
Tovább
Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Portré 2022. október 23.
Bereczky-Veress Biborka: Bevallom, amikor felhívtam telefonon Sipos Lorándot, még nem ismertem őt és egyetlen festményét sem láttam élőben. Vezetőségi tagunk, Tiglezán Csilla, aki sajnos ma nem lehet jelen, hívta fel a figyelmünk a művész munkáira. Az interneten keresztül megtekinthető sok…
Tovább
„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

Portré 2022. október 23.
Jégkorong kapus, többszörös magyar válogatott, egyben az első magyar játékos, aki az észak-amerikai jégkorong ligák legfelső osztályában játszott (NHL). 2008-ban tagja volt a szapporói jégkorong-világbajnokság győztes csapatának, de részt vett a 2009-es A csoportos jégkorong-világbajnokságon is. Kisgyerekkorban kezdett jégkorongozni, hatévesen…
Tovább

Egyesületek

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

A Göteborg közelében lévő härsjösandi cserkészlak udvaráról idén valamivel délebbre vette az irányt a SOMIT karaván, meg sem…
SOMIT családos tábor

SOMIT családos tábor

Az idei év SOMIT családos tábora szeptember 11–13. között került megrendezésre. A teltházas rendezvényen egy roppant eseménydús hétvégére…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Egyesületünk óvatosan nyitott a tagság felé a pandémia után. Tagságunk nagy része szépkorú, s nehezen találtak vissza az…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME