Amikor a helyi magyar egyesületnél, melynek tagja vagyok, megjelent egy hirdetés a Rákóczi Szövetség által szervezett magyarországi táborokról, közelebbről megnézve nagyon érdekesnek tűntek a programok. Erdélyben még úgysem jártam... Nem tudtam kihagyni ezt a lehetőséget, örömmel pályáztam meg a tíz napos nyelv- és kultúratábort, mely idő alatt a csíksomlyói búcsúra is ellátogattunk.
Csíksomlyó a székelyeknek 1567 óta, de a ferencesek számára immár 1444-ig is visszanyúló híres zarándok- és búcsújáróhely, manapság magyar nyelvű területen az egyik leghíresebb. Évente több százezren katolikusok. de más felekezetű keresztények egyaránt, látogatnak el ide pünkösdkor, hogy részt vegyenek a szabadban tartott szentmisén, amely a bűnök bocsánatát adja annak, aki hisz.
Gyönyörű élmény volt együtt ezen a zarándokláson részt venni. Megélhettük azokat a csodás pillanatokat, amikor a Csíksomlyói nyeregben – a két hegy közötti völgyben – egyesül az egész nemzet. Nagyon szép volt látni, amikor több százezer magyar – öregek és fiatalok egyaránt – a világ minden részéről érkezve, egy ilyen fontos helyen összegyűlnek.
Az, ami a fiatal generációnak teljesen természetes, mondhatni magától értetődő, nevezetesen a távoli földrészekre való utazás, kalandkeresés, az idősebbeknek saját ifjúkorukban elképzelhetetlen álom volt. Egyrészt gazdasági, másrészt politikai tényezők mondtak megálljt a képzeletnek, utazási vágyaknak. Egyre több ismerősöm, rokonom gyerekéről, unokájáról hallom, hogy éppen az Andokban, vagy a maorik, ahogy kis unokám magyarázta, „a vinetták, (aberindigók) - vagy valami efféle” földjén túrázik. Szívvel-lélekkel drukkolok a merész utazóknak, ha megengedik, a neten követem is őket, miközben rengeteg kérdésre szeretnék választ kapni magával az utazás szervezésével, anyagi vonzatával kapcsolatban. Bálint Palmgren Tünde már sok éve hűséges olvasója, sőt rajzok, mesék, események, beszámolók szállítója újságunknak, a Híradónak. Tavaly érettségizett, ez év január közepén útnak indult a Föld másik felére, majd öt hónapig volt távol. Őt kérdezem.
Támogatókat keresünk egy világhírű hazánkfia emlékének és magyarságának megőrzésére
Benyovszky Móric gróf nevét hallva honfitársainkban kétség sem merül fel a XVIII. század leghíresebb magyar utazójaként ismert férfiú nemzetiségét illetően. Természetesen magyar volt! – valljuk mindannyian. Hiszen az egykori Magyar Királysághoz tartozó Felvidéken született felfedező szülei odahaza magyarul beszéltek, amit a szülők egymáshoz, illetve a cseperedő kisfiú édesapjához írt és máig fennmaradt magyar nyelvű levelei is megerősítenek.
A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű. Hiszen az elmúlt két évtizedben a szlovákok nemcsak Szlovákiában, de Benyovszky Móric halálának helyszínén, Madagaszkáron is azon szorgoskodnak, hogy hősünket szlovákként tüntessék fel. Ennek a folyamatnak gátat vetni pedig úgy tűnik, csak támogatók segítségével lehetséges. De először lássuk, ki is volt Benyovszky Móric gróf?
Benyovszky Móric (1741-1786)
Benyovszky Móric a Nyitra megyei Verbón született 1741-ben. Szülei Benyovszky Sámuel katonatiszt és Révay Róza bárónő.A katonai pályára lépő ifjú rokonaival tettlegességig fajuló örökösödési vitába került, ezért Mária Terézia kegyeit elveszítve lengyel rokonaihoz menekült és csatlakozott az orosz befolyás ellen küzdő lengyel szabadságharchoz. 1769-ben az oroszok elfogták és Kamcsatkára hurcolták, ahonnan fogolytársaival a Péter és Pál nevű hajón megszökött. A menekülők a Csendes-óceán északi részén több szigetet is érintettek, majd Japán és Formóza (Tajvan) érintésével Makaóba vitorláztak. Innen Benyovszky egy francia hajó fedélzetén Il de France (Mauritius), majd Madagaszkár délkeleti partvidékének érintésével Párizsba érkezett, ahol XV. Lajos támogatta madagaszkári gyarmatalapítási terveit. A magyar parancsnok és csapata 1774-ben partra szállt a szigeten, de vállalkozása két évvel később elbukott. Ezután, mint a keleti és északi törzsek megválasztott fejedelme Európában, majd kétszer Amerikában próbálkozott, hogy pártfogókat találjon egy újabb madagaszkári expedícióhoz. Végül kilenc évvel később, gazdag baltimore-i kereskedők segítségével, mint független uralkodó tért vissza Madagaszkárra, de ezt a franciák nem nézték jó szemmel. Ártalmatlanítására egy csapatot küldtek, mely 1786-ban kioltotta a magyar parancsnok életét. Sírja sokáig megvolt, de mára elnyelte a trópusi esőerdő.
Benyovszky érdemei között említik, hogyhősiesen harcolt a lengyelek szabadságáért, elkészítette Kamcsatka első földrajzi, néprajzi és állattani leírását, majd afogolyteleprőltörtént szökése során első európaiként ő hajózta be a Csendes-óceán északi térségét, és a nagyvilág is először Benyovszky leírásaiból értesült Madagaszkár addig feltáratlan területeiről.
Benyovszky érdemei tehát elvitathatatlanok, és holtteste is bizonyára még sokáig békében nyugodott volna a madagaszkári esőerdőben, ha rendre nem érkeznének nyugtalanító hírek Benyovszky „elszlovákosításáról”.
A Svédországban élő Szemler János és felesége így számoltak be 2017-es madagaszkári utazásuk tapasztalatairól:
„A szlovákok az utóbbi években kisebb-nagyobb expedíciók keretében Benyovszky nyomában járva több alkalommal is megjelentek Madagaszkáron, s az ambodirafiai iskola igazgatója szerint az idén is ellátogatnak a szigetre. Szomorúan tapasztaltuk, hogy mindenütt aktívak és mindenhol ott hagyják a nyomukat. Ezzel csak az a baj, hogy Benyovszkyt szlováknak – s csak szlováknak – állítják be, amivel teljesen elferdítik az igazságot. Ezt hirdetik Madagaszkár-szerte, s tudatosan tagadják Benyovszky magyarságát.”
Szlovák -malgas - francia nyelvű felirat a Keleti-foknál, Ambodrafia faluban, Az első mondat kezdete: Szlovák származású magyar nemes…
Nos, olyannyira aktívak, hogy Vladimír Dudlak, a Pozsonyban működő szlovák Benyovszky Társaság elnökének beszámolója szerint a közelmúltban geofizikai eszközökkel keresték a sírját azzal a céllal, hogy tetemének DNS elemzése után hamvait „hazájába”, Szlovákiába szállítsák. A buzgóságról Szlovákiában, Verbó (Vrbvé) városában járva is meggyőződhetünk, ahol Benyovszkynak szobrot állítottak a település főtéren, a szülőházából kialakított múzeum falára pedig táblát helyeztek a következő felirattal: „E házban született a híres szlovák utazó és író Benyovszky Móric.”
Emléktábla Benyovszky Móric verbói szülőházán
Magyarországon a „Magyar–Madagaszkári Emléktársaság Benyovszky Móric emlékére” nevezetű szervezet http://www.benyovszky.hu/tekinti elsődleges céljának a világutazó emlékének ápolását, de a csekély állami támogatással működő társaság anyagi ereje nem elegendő a szlovák akciók ellensúlyozására. Hovatovább a programok - úgymint a madagaszkári Benyovszky emlékhelyek felújítása, a sziget északkeleti részén megtalált ágyújának Magyarországra, a Hadtörténeti Múzeumba történő szállítása, az életéhez kapcsolódó, eddig még ismeretlen dokumentumok felkutatása és szakemberek által történő feldolgozása, honfitársunk történetének minél szélesebb körű bemutatása Madagaszkáron és Magyarországon, illetve sírjának felkutatása és megjelölése egy tudományos expedíció keretében – már kidolgozásra kerültek, de ezek megvalósítására sajnos hiányoznak az anyagi erőforrások.
Ambodrafia általános iskolájának tanulói az ajándékba kapott szlovák zászlóval Benyovszky halálának helyszínén, a Keleti-fok közelében
Madagaszkári útja után - az ott szerzett keserű tapasztalatok hatására – a Svédországban élő honfitársunk, Szemler János csatlakozott a Benyovszky Emléktársasághoz. Részt vett a felsorolt programok kidolgozásában, és egyúttal vállalta, hogy a svédországi magyarok körében megpróbál minél több támogatót megnyerni a projektek megvalósításához. Mindezt teszi abban a hitben, hogy nemzeti hősünket ismét magyarként fogják számon tartani szerte a nagyvilágban!
Információk, elérhetőségek:
Projektfelelős: G. Németh György a Benyovszky Emléktársaság elnöke, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.+36 30 930 4124.
Projektvezető: Cséke Zsolt (www.explorerfilm.hu), a geográfus végzettségű író és filmrendező, aki több mint 30 éve kutatja a magyar felfedező emlékeit Madagaszkáron és ebben a témában több filmet, filmsorozatot is készített, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.+36 702 453 945
Projektmunkatárs: Szemler János Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.+46 (734) 12 62 28
Kérjük azokat, akik szeretnének bővebben tájékozódni a tervezett programokról, azokban történő részvételről, illetve a támogatás formáiról, keressék Szemler Jánost a megadott telefonszámon, vagy e-mail címen!
Ha a svédországi magyar szervezeteknél igény lenne, a későbbiekben országos turnét is terveznénk, melyben egy érdekes és részletes előadásban, s az azt követő szabad beszélgetésben szívesen informálnánk az érdeklődőt Benyovszky Móricról; a nyilvánosság előtt nem föltétlen ismert részletekről, s a körülötte levő mai helyzetről.
A cikkben felsorolt programokat olvasónk is támogathatja a Benyovszky Emléktársaság számlájára történő utalással. Számlaszám: HU116000060000000075802000 (Erste bank)
Levél az Olvasóhoz Kedves Híradó Olvasók! Tegnap a Városligetben sétáltam, s feltűnt, hogy a fák nagyrészt még zöld lombkoronájába itt-ott már sárga szín vegyül. „Most a ligetbe bolygok délután […] / Levelük a fák az aszfaltra sírják / és csengenek…
Érzékeny visszafogottság és érzelgősség nélküli érzelmek lebegnek a vásznon, lassan, mindenféle sietség nélkül mesélnek nekünk az életről és a sorsról Celine Song koreai filmrendező debütfilmjében, a Past Livesben, mely a Sundance filmfesztiválon mutatkozott be figyelemreméltó szakmai és közönségsikerrel.
A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban Carl Kylberg, Hazatérés, olaj, vászon A meghirdetett kiállítás megtekintését a múzeum állandó anyaga felől kezdtem. Ezért először az emeleti termeket vettem szemügyre. Az egyik ilyen helységbe lépve azon nyomban Carl Kylberg „Hemkomsten” („Hazatérés”) című,…
Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain egy beszélgetésem dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével. Ezt a beszélgetést folytattuk most, amikor 2023 áprilisában Magyarországon járt. A köztünk lévő korkülönbség ellenére, jó barátságunkra tekintettel, beszélgetésünk tegező formában…
Beszélgetések Csernák Mihállyal az életről, a munkáról, a családról, a történelemről és napjaink eseményeiről A svédországi Olofströmben telepedett le 1964-ben, és itt tartózkodott 2010-ig. Mihály nem az ötvenhatosok csoportjának tagjaként, hanem évekkel utánuk érkezett Svédországba, de ugyanazok a feladatok vártak…
Már amikor befordulok a házhoz vezető bekötőútra, arra gondolok, most hány kaptárt látok majd a kert túlsó végében.…
Támogasd újságunkat!
A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.
A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.
Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.
Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!
Éves tagsági díj családonként: 100 kr
A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:
Bankgiro 244-1590
Swish:
Nem kapta kézhez a Híradót?
Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.
Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.